A minap egy felkérést kaptam, hogy készítsek Kritikát egy könyv eddigi fejezetéről. Ez a Lord Shetim Krónikái címet viseli, az írója pedig Adelia Sheenty (alias TheLord). Örömmel elfogadtam a kérést, és mihelyt időm engedte, nekikezdtem az eddigi fejezeteknek:

Kategória

Fantasy (ez már nálam egy jó pont :) )

A történet eredetisége

A kritika ezen pontján szokott előjönni remek műveltségem és sokoldalúságom a Fantasy könyvek iránti rajongásomból. Habár több könyv van, amiben valami háború, hódítás és varázsló szerepel, de ez mégsem ugyanaz. Már a Prológus olvasása közben rájöttem: nem egy másik könyv gyenge vagy jobb utánzata, átirata. Teljes mértékben eredeti.

A helyszínek

Ismét előhozom, hogy eddig mennyi könyvet olvastam, ahol varázslatos helyszínen játszódik a cselekmény. Itt rögtön beugrik a Mordor, Középfölde, Roxfort, stb. Sajnos ez az amatőr írók gyengesége, új helyszínek kitalálása. Lord Shetim krónikáiban azonban remek földrajzi terepek, országok és városok szerepelnek, pl. Vargilia, Persehim, stb. Itt azonban tudok mondani egy kis negatívumot: az országok vagy világok leírását (szerintem) jobb lenne megemlíteni a történetbe és nem külön leírni. 

A kritika folytatásához kattints a Bővebben gombra!

A szereplők

Emiatt sem lehet belekötni a regénybe: a karakterek egyediek, jól körülírtak, több oldalról leírtak. Plusz pont azért, hogy saját rajzokkal egészíted ki a róluk alkotott képet. Én bánom már, hogy megnéztem ezeket a rajzokat, mert a könyv lényege, hogy mi képzeljük el a te leírásod alapján, de ezt csak azért említem, hogy ne mindig pozitív dolgokat mondjak. Az is jó pont, hogy különböző fajok élnek egymáshoz közel. Ezek között szerepelnek mára már sokat használt fajok (kentaurok, orkok, varázslók, koboldok), de újak is megjelennek (barbárok, lauták, mupák). A kedvenc szereplőm Shetim, hisz én mindig a titokzatos, erős varázslókat bírom (Gandalf, Dumbledore...). Tökéletesen megalkották a személyét.

A történet

A regény cselekményéhez - akár kicsit is - hasonlóval találkoztam, de ez nem von le az értékéből. Ha jól értelmeztem a fejezeteket, akkor a prológus után hirtelen a jelenből a múltba kerülünk, ami egy viszonylag eredeti, keveset alkalmazott ötlet, de igen hatásos. Én azt vártam az első vagy második fejezettől, hogy elkezdődik az ostrom, de így arra várni kell, remek megoldás. Meg kell mondanom a legtöbben azt várnák, hogy a lauták veszik ostrom alá a barbárokat, és ez valószínüleg így is lett volna, ha Shetim nem avatkozik közbe. Azonban Shetim és fiatal társa távozása után több fejezeten keresztül nem kerül megemlítésre, hogy mi történik a barbárok táborában (persze nem tudom van-e ott valami érdekes, változik-e valami), de nekem legalább 1-2 bekezdés hiányzik.

A varázslat és a térkép

Eddig a varázslatról csak annyit tudunk, amennyit Shetim megmutatott (meg persze a kobold illúziója), így azt kell mondanom nem sok változás van a varázshasználat terén, mint a többi regényben. Ha jól értelmeztem, a Lordnak nincs szükséges eszközre (pálca, gyűrű) a mágiához, és vannak korlátai. Pozitívum, hogy szántál időt és energiát egy szép térkép elkészítésére. Nekem kicsit a Gyűrűk Ura -térkép hangulatát tükrözi, de ez csak az én véleményem.

A megfogalmazás

Ezen a területen csak jókat tudok mondani: nincs szóismétlés, nincs helyesírási hiba, egy-két gépelési hibát leszámítva az is jó, és a megfogalmazás, mondatalkotás tökéletes. Részletesen írod le a küzdelmeket, minden részletet pontosan ábrázolsz. Fantasztikus.

Értékelés: 10/9

Ajánlom minden fantasy rajongónak. Engem nagyon lekötött az olvasása, egy fél nap alatt 5 teljes fejezeten "rágtam át magam".